Bizonytalanságot ne!

A hét folyamán kissé átalakult az Index.hu címlapja. A napokban több blogban is írtak erről, pl. Rabbit a CEMP blogjában, illetve hírbehozó a Webisztánon. A részletekbe ezek után én nem is mennék bele, egy olyan pontot emelnék ki inkább, ami engem nagyon zavar – és úgy gondolom a felhasználóknak is kényelmetlenséget okozhat.

A lényeg: ne tartsd bizonytalanságban a felhasználót! Az oldalad ne működjön úgy, ne kommunikáljon úgy, hogy a látogató nem tudja egyértelműen, hogy mi történik, mi hogy működik.

Ha megnézzük az új fejlécet, akkor ide nagyrészt az Indexhez kapcsolódó szolgáltatások kerültek, amelyek az indapass rendszerét használják. Nagyrészt, mert pl. a Shopline kilóg a sorból. Nekem ez volt az első ami feltűnt és kíváncsian ugrottam neki, hogy kipróbáljam hogyan integrálták a két rendszert.

Rákattintottam a belépésre, átkerültem az indapass belépő oldalára, megadtam az adataimat, megnyomtam a Belépés gombot, majd visszakerültem az Indexre és nem történt semmi. Újra megpróbáltam, újra ugyanez történt, semmi változás, nincs hibaüzenet. Majd megtaláltam a megoldást, az URL-ben: “http://index.hu/?error=badpass”.

Tehát rossz e-mail címet és/vagy jelszót adtam meg, de ezt egy átlag felhasználó így sosem fogja észrevenni. Két próbálkozás után valószínűleg a következő fogalmazódik meg benne: “Most én csinálok rosszul valamit, vagy nem működik az oldal?” Bármelyik is az igazság, bizonytalanságot eredményez, nem segíti a látogatót. A megoldás persze kézenfekvő: egyértelmű visszajelzést kellene adni a felhasználói felületen arról, hogy mi történt.

A sikeres bejelentkezés után a következő lépésben a Shopline pontra kattintottam és azt vártam, hogy oda is már bejelentkezett felhasználóként érkezem. Nem így történt, az indapass oda nem érvényes, ott újra be kellett jelentkeznem – felhasználóként nem ezt vártam.

A két említett probléma közül nyilván az első a súlyosabb, a második csak kisebb kellemetlenség, azonban mindkét esetben ugyanaz lenne a lényeg: a felület működjön úgy, ahogy azt a felhasználó elvárja és minden esetben kommunikáljuk egyértelműen mi történik!

Read More

A/B tesztelés – Webkonf 2012.

Október 20-án a Magyarországi Web Konferencián tartottam előadást az A/B tesztelésről. A prezentáció alapját az itt korábban megjelent cikkeim alkották, néhány aktualitással kiegészítve.

Érdekes volt látni azt, hogy az elmúlt évben a UI/UX szekció a legkisebb előadóban kapott helyett, míg idén ez a blokk már a legnagyobb, 330 fős terembe került – az érdeklődők száma pedig igazolta is a szervezők ezen döntését.

Gócza Zoltán a Kétszer mérj, egyszer vágj – adatokkal a jobb designért című előadásában szintén kitért az A/B tesztelésre, bizonyos pontokon egyeztek, máshol kissé eltértek a tapasztalataink. Sajnos Zoli nem tudott a délutáni szekcióig maradni, pedig érdekes lett volna egy konstruktív vitával zárni a témát.

A prezentációm elérhető a SlideShare-en:

A részletes program a többi előadás anyagával a konferencia oldalán található.

Read More

Egyre többen számolnak a webergonómiával

Az elmúlt években, ha weboldalak fejlesztéséről, optimalizálásáról, a sikeresség növeléséről volt szó, akkor a sláger téma egyértelműen a SEO, a keresőoptimalizálás volt. Ahogy azt az oldal “vezércikkének” is nevezhető bejegyzésben kifejtettem, ez valóban fontos pont, de önmagában nem elégséges (lásd: A felhasználónak mindig igaza van!)

Az utóbbi időben szerencsére egyre több blogban, konferencián, meetupon és egyéb rendezvényen kapnak hangsúlyt a használhatósághoz kapcsolódó témakörök.

A legutóbbi MeetOFF után Mazsi és Takács Dani kerestek meg azzal, hogy egy néhány napos szabadegyetemet szerveznek elsősorban könyvtárosok számára, és szeretnének felkérni egy előadásra.

(tovább…)

Read More

Gyakorlati tanácsok A/B teszteléshez

Az előző bejegyezésben az A/B tesztelés alapjait mutattam be. A gyakorlati alkalmazás során előfordulhat pár tipikus eset, amelyre megéri előre felkészülni.

Hogyan teszteljünk, és hogyan ne?

Egyetlen jelentős különbség: Az eredeti és a módosított változat egyetlen jól meghatározható ponton különbözzön egymástól. Ha több változatás történik, akkor az átalakítás csak összességében értékelhető, így az egyes elemek szerepéről nem kapunk információt.

(tovább…)

Read More

Ne tippelj: az A/B tesztelés tényeket ad a kezedbe

A weboldalak, szolgáltatások fejlesztése közben rendszeresen merülnek fel olyan ötletek, amelyek egy-egy funkció, szövegrész vagy vizuális elem megváltoztatásáról szólnak.

Mi lenne ha a “Kosár” helyett azt írnánk a gombra, hogy “Beteszem a kosárba”…?

Legtöbbször a megérzéseink vagy tapasztalataink alapján tippeljük meg, hogy mi lesz a hatás, azonban tudatosan fejleszteni csak mérések és eredmények alapján lehet. Ilyen esetekben lehet hasznos eszköz az A/B tesztelés (vagy split tesztelés), amelynek alkalmazásával tényekre alapozva hozhatunk döntéseket.

(tovább…)

Read More

Mi legyen egy webshop termékoldalán?

Az elmúlt hetekben egy magyar webshop termékoldalának elemzésébe, újratervezésébe kezdtünk bele. A vizuális tervezés előtt egy meglehetősen nehéz, ám alapvető kérdéssel néztünk szembe: milyen információk, funkciók legyenek a termékoldalon, és mik azok amiket száműzni kell?

A válasz nyilván minden esetben más – függ a webshop tartalmától, felépítésétől, az árucikkek sajátosságaitól, valamint a célközönségtől is – a látogató célja azonban minden esetben ugyanaz.

Mi a felhasználó célja az oldalon?

Egy webshop termékoldalát a látogató a következő két alapvető céllal keresi fel:

  1. Információt keres a termék jellemzőiről, funkcióiról, kinézetéről, áráról, hogy eldönthesse, hogy megfelel-e az igényeinek és lehetőségeinek
  2. Meg szeretné vásárolni a kiválasztott terméket

Read More

Alertbox: A “hangos gondolkodás” alapvető eszköz

Az egyszerű használhatósági teszt, amely során a felhasználó “hangosan gondolkozik” egy olcsó, megbízható, rugalmas és könnyen tanulható módszer. Bár nem old meg minden problémát és megvannak a maga kockázatai, ez az egyik elsődleges eszköz a használhatósági fegyvertárunkban.

A “hangos gondolkodás” lényege, hogy a teszt alanyok a vizsgált rendszeren végzett feladatok közben folyamatosan szóban is kifejezik a gondolataikat. Ezáltal a gondolkodásmódjuk, logikájuk, elvárásaik, valamint esetleges bizonytalanságaik, csalódásaik azonnal megismerhetők, a felhasználói felületre adott reakcióik hatékonyan feltérképezhetők.

Jakob Nielsen januári írása ezen módszer fontosságát taglalja, bemutatva az alkalmazásának előnyeit, valamint hátrányait is: Thinking Aloud: The #1 Usability Tool

Read More