Egyre többen számolnak a webergonómiával

Az elmúlt években, ha weboldalak fejlesztéséről, optimalizálásáról, a sikeresség növeléséről volt szó, akkor a sláger téma egyértelműen a SEO, a keresőoptimalizálás volt. Ahogy azt az oldal “vezércikkének” is nevezhető bejegyzésben kifejtettem, ez valóban fontos pont, de önmagában nem elégséges (lásd: A felhasználónak mindig igaza van!)

Az utóbbi időben szerencsére egyre több blogban, konferencián, meetupon és egyéb rendezvényen kapnak hangsúlyt a használhatósághoz kapcsolódó témakörök.

A legutóbbi MeetOFF után Mazsi és Takács Dani kerestek meg azzal, hogy egy néhány napos szabadegyetemet szerveznek elsősorban könyvtárosok számára, és szeretnének felkérni egy előadásra.

(tovább…)

Mi legyen egy webshop termékoldalán?

Az elmúlt hetekben egy magyar webshop termékoldalának elemzésébe, újratervezésébe kezdtünk bele. A vizuális tervezés előtt egy meglehetősen nehéz, ám alapvető kérdéssel néztünk szembe: milyen információk, funkciók legyenek a termékoldalon, és mik azok amiket száműzni kell?

A válasz nyilván minden esetben más – függ a webshop tartalmától, felépítésétől, az árucikkek sajátosságaitól, valamint a célközönségtől is – a látogató célja azonban minden esetben ugyanaz.

Mi a felhasználó célja az oldalon?

Egy webshop termékoldalát a látogató a következő két alapvető céllal keresi fel:

  1. Információt keres a termék jellemzőiről, funkcióiról, kinézetéről, áráról, hogy eldönthesse, hogy megfelel-e az igényeinek és lehetőségeinek
  2. Meg szeretné vásárolni a kiválasztott terméket

Alertbox: A “hangos gondolkodás” alapvető eszköz

Az egyszerű használhatósági teszt, amely során a felhasználó “hangosan gondolkozik” egy olcsó, megbízható, rugalmas és könnyen tanulható módszer. Bár nem old meg minden problémát és megvannak a maga kockázatai, ez az egyik elsődleges eszköz a használhatósági fegyvertárunkban.

A “hangos gondolkodás” lényege, hogy a teszt alanyok a vizsgált rendszeren végzett feladatok közben folyamatosan szóban is kifejezik a gondolataikat. Ezáltal a gondolkodásmódjuk, logikájuk, elvárásaik, valamint esetleges bizonytalanságaik, csalódásaik azonnal megismerhetők, a felhasználói felületre adott reakcióik hatékonyan feltérképezhetők.

Jakob Nielsen januári írása ezen módszer fontosságát taglalja, bemutatva az alkalmazásának előnyeit, valamint hátrányait is: Thinking Aloud: The #1 Usability Tool

A felhasználónak mindig igaza van!

A usability hatása a felhasználói elégedettségre

2011. szeptemberében érkezett a felkérés a Magyarországi Web Konferencia szervezőitől, hogy tartsak előadást a rendezvényen a használhatóságról. Mivel ennél szigorúbb megkötés nem volt, rövid gondolkodás után úgy döntöttem, kezdjük az alapoknál: vizsgáljuk meg mi is az a usability és miért van szükségünk arra, hogy foglalkozzunk vele.

Jelen cikk a konferencián elhangzott előadás szöveges átirata.

Ha az ügyfelek elégedettségéről van szó, szinte minden alkalommal elhangzik:

„Az ügyfélnek mindig igaza van!”

“Az elégedett ügyfél a legjobb reklám!”

Ha egy weboldal tulajdonosai, üzemeltetői, fejlesztői vagyunk, akkor az ügyfelünk a látogató.

Hogyan tehetjük elégedetté a látogatókat és ezzel sikeressé a weboldalunkat?

(tovább…)

Barátságos és hatékony 404-es hibaoldalak

404-es hibaHírbehozó írt egy bejegyzést a korábban Magyar webszájtok 404-es oldalai címmel, amelyben néhány magyar site hibaoldalát mutatja be.

A neten bőven találni gyűjteményeket a kreatív, látványos, vicces 404-es oldalakról, pl. 60 Really Cool and Creative Error 404 Pages35 Entertaining 404 Error Pages, stb.

De mitől lesz egy hibaoldal a felhasználó számára barátságos és hatékonyan használható?

(tovább…)

Az olvasáshoz szükséges idő

IdőAz űrlapok, kérdőívek, regisztrációs felületek kialakításánál a lépések számának, illetve a kitöltéshez szükséges idő feltüntetése növeli a konverziós arányt. Ez a felhasználói felületeket tervező szakemberek körében ismert, és többszörösen alátámasztott tény.

Az, hogy egy ehhez hasonló megoldás hatással lehet a szöveges tartalom elolvasására is, egy új – és úgy tűnik eredményes – megközelítés.

Korábban én is írtam egy bejegyzést arról a problémáról, hogy a látogatók általában nem olvassák végig a szöveges tartalmakat, ezért célszerű mindenféle praktikákat alkalmazni.

A már említetteken kívül egy újabb megoldásra bukkantam rá Brian Clay blogjában, az Estimated reading time in web design című írásban.

Az olvasáshoz szükséges idő kiírása

A szerző az űrlapok, kérdőívek, regisztrációs folyamatok esetén sikeresen alkalmazott technikát tesztelte le szöveges oldalakon: előre kijelezte a “feldolgozáshoz” szükséges időtartamot.

Ehhez egy rövid PHP kódot gyártott, ami az oldal tartalmát és az átlagos olvasási sebességet alapul véve kiszámítja, és kiírja az olvasáshoz szükséges becsült időtartamot.

Az eredmény meglepő: az oldalon töltött idő ezen kis fejlesztésnek köszönhetően 13.8%-kal nőtt, a felhasználói aktivitás (Twitter követés, blog feliratkozás, stb.) 66.7%-kal nőtt.

Az utóbbi talán annak az egyszerű változásnak köszönhető, hogy a látogatók nagyobb hányada olvasta el figyelmesen a tartalmat, majd értékelte azt pozitívan. Aki nem olvasta végig, az eddig értelemszerűen nem figyelt fel a minőségre, nem érezte úgy, hogy további figyelmet igényel és érdemel.

Az eredeti blog bejegyzés: Brian Cray – Estimated reading time in web design